Magyarországon a nyelvtudás hiánya egy valós probléma. Ezt támasztja alá egy korábbi cikkünkben olvasható arányszám (37%), amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 100 magyar lakosból 63 csak és kizárólag saját anyanyelvén beszél. Röviden említést tettünk arról is, hogy látszólag a felsőoktatásban szerepet kapó nyelvtanulással igyekszünk javítani ezen az arányon, az alábbiakban pedig ezt kicsit alaposabban szemügyre vesszük.
Természetesen tisztában vagyunk azza azzal, hogy felsőoktatási intézményekben kérdezősködve nem fogjuk visszakapni a 37%-os főátlagot. Sőt, szem előtt tartva, hogy az egyetemek közül is csak a három legnevesebb budapesti intézményből kaptunk válaszokat – a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatói köréből, az eredmény még inkább a spektrum pozitív oldala felé fog eltolódni. Tartsuk tehát észben, hogy az alábbi értékek a nyelvtanulásban legaktívabban résztvevő magyarországi réteg válaszait veszik figyelembe. A válaszadók a 20-26 éves korcsoportba tartoznak, elsőéves hallgatók és második diplomájukra hajtó fiatal felnőttek is megtalálhatók a mintában.
A válaszadókat arra kértük meg, hogy a kérdőíven szereplő nyelvekhez rendeljenek egy számot 0-tól 10-ig. A nyelvet „egyáltalán nem” beszélők 0-át, azt anyanyelvi szinten beszélők 10-et, középfokon („általános társalgás folyékonyan, könnyebb szakmai szövegeket megértem”) beszélők pedig 5-ös értéket válasszanak, ezektől eltérő nyelvtudási szintet pedig ennek a skálának megfelelően becsüljék meg.
Egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy az angol a legnépszerűbb tanult nyelv az egyetemisták körében. Sok egyetemi órán – még akkor is, ha azt magyarul tartják – jelennek meg angol kifejezések. Egy kezdetleges szókincs és nyelvtudás így elengedhetetlen, ez pedig a kérdőív eredményeit tekintve igazolást nyer. A megkérdezettek nagy része úgy gondolta, hogy angol nyelvtudása felsőfoki szint körül mozog.
Továbbá érdekességként fontos megjegyezni, hogy a válaszadók közül senki sem, tehát 0% gondolta úgy, hogy egyáltalán nem beszél angolul. A legalacsonyabb önértékelés 3-as számot rendelt nyelvtudásához, ami egy erős alapfok, tehát társalgási szintű tudás.
Nem csoda, hogy valóban angol fordításra vállalkozó fordítót a legkönnyebb találni, ezek alapján pedig nem is lesz változás e téren.
Az eredményeket tekintve úgy véltük, indokolt az idézőjel használata. Látva az angol nyelv hatalmas sikerét az egyetemisták körében, úgy gondoltuk, Európa második domináns nyelve is nagy sikert fog aratni. Ha nem is nagyot, legalább egy 4 körül mozgó átlagot. Tévedtünk.
A megkérdezettek 25%-a egyáltalán nem beszél németül, 23%-a pedig stabil társalgási szinten. A válaszadók 29%-a e két érték közé lőtte be magát, ami egy nagyon felületes nyelvtudásra enged következtetni. A maradék 23% csökkenő tendenciát mutatva oszlik meg a 4-7 pontok közt.
A kérdőíven ezek a nyelvek is szerepeltek, azonban ahogy azt vártuk, itt már alig-alig kaptunk a skála alsó értékeitől eltérő válaszokat. A megkérdezettek 6%-a felsőfokon, 8%-a középfokon, 10% társalgási szinten, 76%-a pedig egyáltalán nem beszéli a spanyolt.
Olaszul a megkérdezettek 75%-a egy fikarcnyit sem, 16 és 9%-a pedig rendre 1 és 2 szinten, tehát közel alapfokon tud.
Francia tudása a válaszadók 23%-ának van, 2 megkérdezetten kívül azonban az mindenki más legfeljebb középfokú szinten ismeri a nyelvet.
Végül pedig az orosz nyelv ismeretére vonatkozóan tettük fel kérdésünket. A tanulók 89%-a egyáltalán nem tud oroszul, 11% pedig alapfok közeli tudással rendelkezik.
 |
Kérdőívünk nyelvtudással foglalkozó szakaszának végén megadtuk a lehetőséget arra, hogy a válaszadó előzőleg nem említett nyelveket is hozzáadjon repertoárjához. Természetesen ez már közel sem reprezentatív, de érdekességként mindenképpen megemlíthető. A kitöltők közül rendre 1-1 beszél portugálul, japánul, szerbül, norvégul, hollandul és héberül. Sőt, egy igen jó kedvében lévő válaszadó klingon nyelvtudását is anyanyelvi szintre saccolja. Habár ez bizonyára az egyetemista humor egy képződménye, egyáltalán nem lehetetlen; habár a Star Trek franchise egyik legismertebb fajának nyelve – és maga a faj is – fiktív, a nyelvet már több évtizede tökéletesítik, mára már hatalmas szókinccsel és saját nyelvtani rendszerekkel rendelkezik.
Árajánlatot adunk 2 órán belül!Nonstop fordítás szolgáltatásunkkal most akár e-mail váltás nélkül, azonnal konkrét díjszabást kaphat fordítási projektjére. Az online űrlap 2 perc alatt kitölthető, a fordítandó dokumentumok feltöltésével pedig kiszámoljuk a fordítás pontos árát, mennyiségi és ismétlődési kedvezményekkel együtt! A megrendelést akár azonnal véglegesítheti, vagy elküldheti a kapott árat e-mail címére.
Tekintse meg online fordítási díjkalkulátorunkat!
Bár nekünk magyaroknak van okunk nem szeretni, ettől függetlenül az orosz nyelv rendkívüli gazdagsága és különlegessége az egész világot lenyűgözi. Tele van olyan szavakkal, amelyek pontosan tükrözik az orosz kultúra, gondolkodásmód és mindennapi élet egyedi aspektusait. Ebben a cikkben bemutatjuk az orosz nyelv legkülönlegesebb szavait, köztük olyan érdekeseket, melyeket semelyik másik nyelvben nem találunk meg.
Álomlehetőségnek tűnik a home office: nincs ingázás, kényelmes otthoni környezetben lehet dolgozni, szinte a végtelen rugalmasság hullik az ölünkbe. A valóság azonban kevésbé idilli, a home office kínzó kihívásai - különösen egy olyan precíz és koncentrációt igénylő szakmában, mint a fordítás - könnyen okozhatnak mentális kimerültséget. Íme, hogyan lehet elkerülni a home office árnyoldalait, hogyan lesz az otthoni munka izgalmas és élvezetes.
Meghökkentő, de logikus a kérdés: akkor amikor az internet telis tele van fordítóprogramokkal, amikor szinte bárki számára elérhetőek az online (gépi) fordítók (ráadásul költséghatékonyak és sosem fáradnak el), mi szükség van még egyáltalán emberi fordításra? Sokkal több, mint gondolnád….
Az ingyenes próbafordítás lehetősége mellett most további 6% kedvezményt biztosítunk megrendelésére!