Lesz-e valaha univerzális nyelv?

A nyelvi innátizmus

Noam Chomsky - aki alighanem a világ egyik leghíresebb nyelvésze - nagyon erős alapokra helyezte az univerzális (azaz mindenki által beszélt és értett) nyelv lehetőségét, amikor felismerte, a nyelvi innátizmus fogalmát. Chomsky megfigyelte, hogy az ember  - a születésekor - olyan nyelvi kompetenciákkal rendelkezik, ami képessé teszi őt bármilyen nyelvet elsajátítani, függetlenül a  bonyolultságától, kiejtésétől. Chomsky tehát azt állítja, hogy a világon bárhol megszületett baba bármilyen „anyanyelvet” el tud sajátítani, meg tud tanulni. De miért történhet ez meg?

Chomsky szerint létezik az „univerzális grammatika”, amit öröklünk; ez segít abban, hogy bármilyen nyelvet meg tudjunk tanulni. Ha ez igaz (és miért ne lenne az?), innentől egy lépés az, hogy meg kell alkotni egy olyan mesterséges nyelvet, melyet kivétel nélkül mindenki megtanul, hogy aztán az legyen a világon élő milliárdnyi ember közös nyelve. Sok ilyen próbálkozás volt már, az egyik az eszperantó.

Az eszperantó

Az eszperantó állt talán legközelebb ahhoz, hogy univerzális nyelvvé váljon, hiszen egy olyan mesterséges nyelv, mely könnyen megtanulható, a kitalálója (Zamenhof) úgy alkotta meg, hogy rugalmasan tud változni, elkerüli az összes olyan hibát, amit a többi „mesterséges” nyelv elkövetett.

Mégsem hozta meg az áttörést. Az eszperantót mindössze 25 000 000-an beszélik világszerte, igaz a világon ismert több mint 6000 nyelv közül még így is az első százban van. Magyarországon egyébként az eszperantót élő nyelvvé nyilvánították, ezért évekig „menekülőnyelve” volt a diplomásoknak, mégsem terjedt el (sem itthon, sem a világon) annyira, hogy univerzális nyelvvé váljon. De miért nem?

Ezért utópia a közös nyelv: kultúra, pénz.

Számtalan racionális oka van annak, hogy egyelőre nem alakult ki semmilyen univerzális nyelv.

Ilyen ok például a kulturális különbség

képzeljük el, hogy egy mexikói és egy eszkimó találkozik, és egy nagy közös nyelven próbálják megérteni egymást: a mexikóinak az a babpüré a kedvenc étele, amit az eszkimó elképzelni sem tud, mert nem látott még babot. Az eszkimónak cserébe van szava az olyan hóra, ami már tavaly esett, többször megolvadt és visszafagyott, ezért kásásan jeges. A mexikói pedig nem tudja, mi az a hó, és ezek a különbségek a végtelenség sorolhatóak.

A másik ok lehet a pénz

egy kimutatás szerint 2000 munkaóra megtanulni folyékony angolul. Amennyiben nem autodidakta módon akarjuk elsajátítani a nyelvet, ez igen komoly költségekkel járhat. A sok pénz és az elképesztő munkaóra, amit az ember „belerak” a tanulásba, logikusan vezeti a racionális nyelvtanulót a konklúzió felé, hogy  inkább elsajátít egy olyan nyelvet, amelyiket milliárdnyian beszélnek, mint egy olyat, amelyet 20 000 000-an.

Emellett ok lehet a kritikus tömeg hiánya

mivel az eszperantó is megállt 25 000 000 beszélőnél, és nem tudta áttörni a határt, erre is figyelni kell: hiszen nem vonzó.

Mi lesz az univerzális nyelv?

Szakértők, nyelvészek szerint, Chomskynak igaza van, lehet az a baj az univerzális nyelvvel, hogy rossz helyen keressük.

Az biztos, hogy lesz. Lehet, hogy a jövő univerzális nyelve az emojik. A zene. Képnyelvek. Szimbólumok. Non verbális kommunikáció.

Valószínűleg nem egy mesterségesen megalkotott, szabályrendszerű nyelv lesz az univerzális nyelv, hanem hangulatjelek. Esetleg képnyelvek, szimbólumok, vagy akár a non verbális kommunikáció (például a jelnyelv is univerzális nyelvvé válhatott volna, de nem történt meg), vagy a matematika talaján kell keresünk a megoldást.

Nagy kérdés, hogy mi fog történni akkor, ha az univerzális nyelvek közül is több fejlődik ki, akár párhuzamosan, egyszerre. Akkor megint éppen ott állunk majd, mint most, hacsak nem még nagyobb káosz közepén, mert bár van univerzális nyelvünk, egy kritikus pillanatban megint „szétesik”.

Amíg pedig nincs egyetlen univerzális nyelv, addig nagyon szívesen fordítunk neked. Tekintsd meg ingyenes próbafordítás ajánlatunkat!